2013. december 9., hétfő

Tudományok fesztiválja, Belgrád 2013.december 5.-8.

Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Ökrös Enikő 8/3
Készítette: Kovács Sz. Dávid 6/4
Készítette: Kovács Sz. Dávid 6/4
Készítette: Kovács Sz. Dávid 6/4
Készítette: Kovács Sz. Dávid 6/4
Készítette: Aladics Máté 6/4
Készítette: Aladics Máté 6/4
Készítette: Aladics Máté 6/4
Készítette: Aladics Máté 6/4




2013. december 4., szerda

XI. Fekete Mihály Emlékverseny, Zenta


Az elmúlt hétvégén, 2013. november 30-án rendezték meg Zentán a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban a XI. Fekete Mihály Emlékversenyt. Iskolánkat Koszorús Mónika VIII/4 osztályos tanuló képviselte, aki teljesítményéért dicséretben részesült.



A verseny rövid bemutatója:
A Fekete Mihály Emlékversenyt 2003 óta rendezik meg. Kezdetben az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének égisze alatt szervezte Szabó Magda matematikatanár. A verseny időközben átköltözött Szabadkáról Zentára, az újonnan megalakuló Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium helyiségeibe. Ekkor lett a Gimnázium a hivatalos szervezőjévé a Bolyai Farkas Alapítvány közreműködésével. A versenybizottság elnöke minden évben dr. Péics Hajnalka volt, a versenybizottság tagjai pedig 2005 óta a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium matematikatanárai.
Kezdetben a verseny csak a középiskolás diákokat szólította meg, de 2009-től a nyolcadikosokat, 2011-től pedig a hetedikeseket is bevontuk a versenybe. 2012-ben került megrendezésre a jubiláris X. Fekete Mihály Emlékverseny.

A verseny névadója: Fekete Mihály (1886-1957)
Fekete Mihály (Schwarz) 1886. július 19-én született Zentán. Elemi és középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti és a göttingeni egyetemeken tanult matematikát. Az egyetem elvégzése után tanársegédként tanított Budapesten, de a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt állásától megfosztották, sőt még a Matematikai és Fizikai Társulat is törölte tagjai sorából. Ezután középiskolai tanárként működött. Több középiskolában is tanított matematikát egészen 1928-ig, amikor két egyetemtől is kapott professzori meghívást. Ő a Jeruzsálemi Egyetem matematika tanszékének meghívását fogadta el, amelynek később dékánja is volt. Fekete Mihály a Jeruzsálemi Egyetem tanára volt elhunytáig, 1957-ig.
Fekete Mihály egyike volt Fejér Lipót azon tanítványainak, akik matematikai munkásságukkal nagy elismerést szereztek maguknak. Neumann János házitanítója volt matematikából. Neumann első publikációja egy Feketével közös, transzfinit átmérőről szóló cikk lett 1922-ben. Több dolgozatából kitűnik, hogy tanárától, Fejér Lipóttól kapott indítékot egy-egy probléma vizsgálatához. Fekete Mihály legjelentősebb és egyben legismertebb eredményei a ponthalmazok elmélete, az algebra és a komplex függvénytan határterületéhez tartoznak. (Forrás: Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium honlapja)

2013. november 7., csütörtök

Sakkmatek


A sakk egy olyan táblajáték, amelyet hagyományosan két játékos játssza egy négyzet alakú táblán. A sakktáblán 64 mező található, ebből 32 világos 32 pedig sötét színű. A mezők felváltva világos-sötét párban követik egymást. A két játékos által vezetett figurák színe szintén világos és sötét színű.
A játék célja, hogy a szabályokat betartva az egyik fél mattot adjon a másik fél királyának és ezzel megnyerje megnyerje a mérkőzést. Mindkét fél játékosának 16-16 bábú áll rendelkezésére. Hat egymástól különböző figurát különböztetünk meg - király, vezér, futó, huszár és gyalog - melyek mint formájukban, mint pedig menetmódjukban különböznek egymástól.

1256-ban az arab Ibn Kallikan foglalkozott először matematikai megközelítésben a témával. Tőle származik a híres búzaszemes feladvány. 

A sakktábla első mezőjére leteszünk egy szem búzát, majd minden következő mezőre kétszer annyit, mint az előzőre. Hány szem búzára van szükségünk összesen?
A mértani sorozat összegképlete segítségével (de anélkül is) könnyen végiggondolható, hogy a keresett szám elképesztően nagy: 264-1. Az emberiség a kezdetektől fogva összesen nem termelt meg ennyi búzaszemet.

Érdemes még megemlíteni Franz Nauck problémáját is: Hányféleképpen lehet 8 királynőt úgy elhelyezni egy sakktáblán, hogy semelyik kettő ne üsse egymást?
 
Íme néhány elhelyezés:


Néhány matematikai feladat  a sakktáblával kapcsolatban:

     1.  A következő két síkidom 64-64 kis négyzetből áll. Ezekből kell egy-egy sakktáblát összerakni úgy, hogy mindkettőt egyetlen vágással vágjátok két darabra. A vágásnak rácsvonal mentén kell haladnia, elkanyarodhat, de önmagába nem érhet vissza.
      2.  Lefedhető-e egy sakktábla 2x1-es dominókkal?
      3.  A sakktáblának levágjuk két átellenes sarkában lévő mezőit. Lefedhető-e ezután ez a csonka tábla 2x1-es dominókkal?
      4.  Hány téglalap van a sakktáblán?
      5.  Hol a hiba?
       6. Járjuk be a sakktáblát a bástyával és a királlyal úgy, hogy a tábla bal alsó sarkából indulunk, minden mezőt egyszer érintünk, és a kezdőpontba érkezünk vissza. Keressetek minél érdekesebb megoldásokat! A bábuk csak szabályosan léphetnek!
Jó szórakozást és ismerkedést a sakktáblával!