Victor Vasarely (1906. április 9. - Párizs, 1997. március 15.) a leghíresebb XX.
századi magyar festők egyike. 1906-ban Pécsett született, Vásárhelyi
Győző néven. Gyermek- és ifjúkorát Pécsett töltötte. A középiskola
elvégzése után az orvostudományi egyetemre ment, de orvosi tanulmányait
félbeszakította, amikor komolyan kezdett érdeklődni a festészet, az
alkotás iránt. Eleinte itthon, majd 1930-tól Párizsban
reklámgrafikusként kereste kenyerét, ekkor dolgozta ki későbbi
művészetének jellemző vonásait.
Festészetének leghíresebb korszakai a Fekete-fehér, Kristály-, a Vonal- és Egyetemes struktúrák
korszak. Mindben nagy szerepe van a szigorú, szabályos geometriai
alakzatoknak, valamint ezek szinte optikai csalódást okozó, mozgást
sugalló elrendezésének. Egyetemes struktúrák korszakában, melyben
összes eddigi törekvése összeforr, négyszögekből, majd hatszögekből,
végül nyolcszögekből megalkotott képei köröket, sőt gömböket formálva 3
dimenziós térbeli ábráknak tűnnek. Nem hiába mondják Vasarely-t az
optikai művészet legkiemelkedőbb alakjának.
Victor Vasarely képein többféle szimmetria is felfedezhető.
