Leonardo Fibonacci (1170. október
– 1250.), olasz matematikus,
egyes vélemények szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa”.
Fibonacci leginkább arról nevezetes, hogy ő terjesztette
el az arab számokat Európában a Liber
Abaci (Könyv a számtanról) című könyvével. A róla elnevezett Fibonacci számokat nem ő fedezte fel, de
példaként használta ugyanebben a művében.
Hogy
Leonardo Fibonacci itáliai matematikusnak voltak-e nyulai, azt nem tudni, de
1202-ben annyira elmélyült a nyúltenyésztés problémájában, hogy az eredmény egy
újfajta számsorozat lett, melyet róla neveztek el.
Fibonacci gondolatkísérlete szerint egy nyúlpár a második hónaptól képes szaporodni, és innentől fogva a nyúlmama havonta egy hím és egy nőstény nyulat hoz a világra. Az érési idő elteltével aztán ezek az utódok is sokasodni kezdenek, és soha nem pusztulnak el, hiszen matematikai nyulak. A nyúlpárok száma így az egyes hónapokban 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, és ez még csak egy év volt. A sorozat tagjainak képzési szabálya nagyon egyszerű (az új tag mindig az előző két tag összege). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy indiai matematikusok mintegy 50 évvel megelőzték Fibonaccit e sorozat felismerésében (aki erről nem tudott).
Fibonacci gondolatkísérlete szerint egy nyúlpár a második hónaptól képes szaporodni, és innentől fogva a nyúlmama havonta egy hím és egy nőstény nyulat hoz a világra. Az érési idő elteltével aztán ezek az utódok is sokasodni kezdenek, és soha nem pusztulnak el, hiszen matematikai nyulak. A nyúlpárok száma így az egyes hónapokban 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, és ez még csak egy év volt. A sorozat tagjainak képzési szabálya nagyon egyszerű (az új tag mindig az előző két tag összege). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy indiai matematikusok mintegy 50 évvel megelőzték Fibonaccit e sorozat felismerésében (aki erről nem tudott).