 |
| Részlet a Rhind-papiruszról |
A terület az egyik legrégibb matematikai fogalom. Területszámítással már az ókori egyiptomiak és görögök is foglalkoztak. A kör területének kiszámításakor a ma π-nek jelölt számot az egyiptomiak még 3,11-nak, a görögök már jobb közelítéssel 22/7-nek vették.
Jó néhány síkbeli alakzat területét kiszámíthatjuk úgy, hogy ismert területű darabokra vágjuk őket. A terület daraboláskor összeadódik, ez egy lényeges tulajdonsága, amivel már az egyiptomiak is tisztában voltak. Területszámítási módszereikről az úgynevezett Rhind-papiruszból alkothatunk fogalmat. Az i. e. 1650-ben készült papírusz tekercs másolója azt írja, hogy az eredeti a középbirodalom idejéből (i. e. 2000-1800) származik. A papírusz 20 térfogat- és területszámítással foglalkozó feladatot és azok megoldásait tartalmazza.
A síkbeli alakzatok területének a darabolhatóság mellett másik alapvető tulajdonsága az, hogy egy alakzatot elmozgatva a területe nem változik meg.
A sokszögek területét úgy mérjük, hogy összehasonlítjuk a választott területegységgel.
A háromszög területe egyenlő a háromszög oldala és az oldalhoz tartozó magasság szorzatának felével.
A háromszög területe téglalappá való kiegészítéssel - az így kapott téglalap területe egyenlő a háromszög területének a kétszeresével.
