Carl Friedrich Gauss

                                                        (1777. április 30. – 1855. február 23.)

Német matematikus, csillagász és fizikus. Őt tartják minden idők egyik legnagyobb matematikusának. Így is nevezik: "A matematikusok fejedelme." Braunschweigben született 236 évvel ezelőtt, szegény családban. 

Csodagyerek volt, akinek kisgyermekkori, meghökkentő koraérettségéről anekdoták keringenek. A legenda szerint tehetsége már hároméves korában megmutatkozott, amikor fejben kijavított egy hibát, melyet apja akkor vétett, amikor papíron számolta a pénzügyeket. Majd 6 éves korában tanítója azt a feladatot adta a kis tanulóknak, hogy adják össze a számokat 1-től 40-ig, mivel a tanító úr addig egy másik évfolyammal akart foglalkozni, és így akarta addig a kicsiket lefoglalni. De a kis Gauss hamarosan jelentkezett a jó eredménnyel. Csodálkozó tanítójának el is magyarázta, hogyan csinálta. Párba állította a számokat 40 + 1 = 39 + 2 = 38 + 3 stb. Ezek a párok mindig 41-t adnak összegül, és mivel 20 ilyen pár van, az eredmény 820.

Gauss elképesztő memóriával volt megáldva, nem csak a függvénytáblázatot tudta fejből, de olyan haszontalan adatokat is, mint a híres emberek életkora napokban. Egyik legkedvesebb matematikai szakterülete a számelmélet volt. Tőle származik az a mondás, hogy: "A matematika a tudományok királynője, és a matematika királynője a számelmélet." 14 éves korában becslést adott a prímszámok eloszlására, majd foglalkozott a szakaszos tizedes törtekkel is, 1799-ben a doktori értekezésében pedig az "algebra alaptételét" igazolta, amely szerint minden algebrai egyenletnek van gyöke. Ezek gyökök (megoldások) nem okvetlenül valósak, hanem lehetnek komplex számok is, és nem biztos, hogy mind különböznek egymástól. A gyökök száma (beleértve az azonosakat is) az egyenlet fokszámával egyenlő.

Csillagászként kiszámította a Naprendszer legnagyobb kisbolygója, a Ceres pályáját. Foglalkozott hidrodinamikával, elektromágnesességgel (a mágneses indukció mértékegységét róla nevezték el), geodéziával, szerkesztett távírót, naptükröt, kidolgozta a Gauss-féle haranggörbét a természeti jelenségek normális eloszlásának jellemzésére.

Gauss békés, hosszú és elismert életet élt. Igazi zsenialitását még így is nehéz teljes egészében felmérni, mert nagyon sok felfedezését, elgondolását, így a nem euklideszi geometria felfedezése irányába tett gondolatait sem publikálta. Utolsó kívánsága az volt, hogy egyik korai és számára legkedvesebb felfedezésének, a 17 oldalú szabályos sokszög szerkesztésének emlékére, sírkövére egy szabályos 17 szöget véssenek. Ezt ugyan nem teljesítették, de szülővárosában a tiszteletére emelt szobor talapzatán látható a szabályos 17 oldalú sokszög.

 

Gauss-t többször ábrázolták postai bélyegeken is:

Németországban halálának 100. évfordulójára adták ki 1955. február 23-án

•  Németországban születésének 200. évfordulójára adták ki                               
• Nicaragua, 1994. - egy csillagászokat ábrázoló sorozat részeként 
• Guinea, 2010.                                                                                   
• Németország, 2011.                                                                         
• van még ...