Srínivásza Rámánudzsan, indiai matematikus

      127 évvel ezelőtt a mai napon született Srínivásza Rámánudzsan (1887. december 22. – 1920. április 26.) indiai matematikus, akit az egyik legnagyobb matematikai zseniként ünnepel a tudomány egy szegény brahmin családban született Tamil Naduban. 

       Hároméves koráig alig szólalt meg, ezért anyja elvitte anyai nagyapjához, aki a padlóra szórt rizsszemek közé rajzolta a tamil ábécé jeleit a gyerek kezét fogva és hangosan kimondva őket. A gyerek hamarosan már ismerte a 12 magánhangzó, a 18 mássalhangzó és a kombinációjukat alkotó további 216 jelet. Matematikai csodagyerek volt, aki 12 évesen már befejezte tanulmányait a fejlett trigonometria terén, és saját tételein dolgozott. Magasabb tanulmányok folytatása nélkül jelentős felfedezéseket tett a matematikában, különösen a számelméletben vagy a végtelen sorokkal kapcsolatban. Például óriási számokról is villámgyorsan meg tudta állapítani, hogy prímszám-e vagy sem, pedig a nagy számokról nem olyan egyszerű eldönteni, hogy csak önmagával és eggyel osztható-e. Rámánudzsan azt mondta, hogy a számok a barátai.

         Később a nagy angol matematikus G.H. Hardy Angliába hívta. Indiában sok nehézséggel találta szemben magát, és szinte csodaszámba ment, hogy az angliai Cambridge-be hívták, ahol elsőrangú matematikusokkal dolgozott együtt. Rámánudzsan nevéhez körülbelül 3.900 önálló matematikai eredmény fűződik. A legtöbb csak a későbbi években bizonyosodott be, mert saját korában nagyon újszerű volt.

            Még a halálos ágyán is okozott meglepetést: egy rejtélyes puzzle-t. Abban az időben a „fekete lyuk" még ismeretlen fogalom volt. A leírtakat akkoriban senki sem tudta értelmezni. Most a kutatók azt mondják, hogy bebizonyították: Rámánudzsannak igaza volt, és hogy a képlete megmagyarázná a fekete lyukak viselkedését.

Kenguru Határok Nélkül 2014

Az idei évben is megrendeztük iskolánkban a Kenguru Matematikaversenyt. A 145 bejelentett tanulóból 139-en jöttek el versenyezni, hogy részesei legyenek a legtömegesebb nemzetközi matematikai megmozdulásnak. Szerbiában idén több, mint 27000 tanuló versenyzett. A szervezők meglepetéssel készültek a résztvevőknek, minden tanuló kulcstartót kapott egy-egy érdekes feladvánnyal.

40 éves a Rubik-kocka

A kocka 1974-es feltalálásáig maga Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13. - Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló) sem sejtette, hogy találmánya később számos nemzeti és nemzetközi verseny központi elemévé válik. 1975-ben igényelte a kocka szabadalmazását, amit két évvel később meg is kapott. Ebben az évben már Magyarországon is megjelentek a Rubik-kockák.

A kocka sikerét mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy páratlan ötletessége és egyedi kivitelezése révén egy kihívó és közérthető logikai játékként emberek millióit kerítette hatalmába. Rubik Ernő elmondása szerint a kocka a sikerét “ellentmondásos” mivoltának köszönheti, hiszen egyszerre található meg benne az egyszerűség és az összetettség, így kocka révén egyszerre teremthetünk kapcsolatot a renddel és a káosszal.

A bűvös kocka mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle ( kb. 4,3·10¹⁹) eltérő állás hozható létre. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Változatai