A játék célja, hogy a szabályokat betartva az egyik fél mattot adjon a másik fél királyának és ezzel megnyerje megnyerje a mérkőzést. Mindkét fél játékosának 16-16 bábú áll rendelkezésére. Hat egymástól különböző figurát különböztetünk meg - király, vezér, futó, huszár és gyalog - melyek mint formájukban, mint pedig menetmódjukban különböznek egymástól.
1256-ban az arab Ibn Kallikan foglalkozott először matematikai
megközelítésben a témával. Tőle származik a híres búzaszemes feladvány.
A sakktábla első mezőjére leteszünk egy szem búzát, majd minden következő mezőre kétszer annyit, mint az előzőre. Hány szem búzára van szükségünk összesen?
A mértani sorozat összegképlete segítségével (de anélkül is) könnyen
végiggondolható, hogy a keresett szám elképesztően nagy: 264-1. Az
emberiség a kezdetektől fogva összesen nem termelt meg ennyi búzaszemet.
Érdemes még megemlíteni Franz Nauck problémáját is: Hányféleképpen lehet 8 királynőt úgy elhelyezni egy sakktáblán, hogy semelyik kettő ne üsse egymást?
Íme néhány elhelyezés:
Néhány matematikai feladat a sakktáblával kapcsolatban:
1. A következő két síkidom 64-64 kis négyzetből áll. Ezekből kell egy-egy sakktáblát összerakni úgy, hogy mindkettőt egyetlen vágással vágjátok két darabra. A vágásnak rácsvonal mentén kell haladnia, elkanyarodhat, de önmagába nem érhet vissza.
2. Lefedhető-e egy sakktábla 2x1-es dominókkal?
3. A sakktáblának levágjuk két átellenes sarkában lévő mezőit. Lefedhető-e ezután ez a csonka tábla 2x1-es dominókkal?
4. Hány téglalap van a sakktáblán?
5. Hol a hiba?
6. Járjuk be a sakktáblát a bástyával és a királlyal úgy, hogy a tábla bal alsó sarkából indulunk, minden mezőt egyszer érintünk, és a kezdőpontba érkezünk vissza. Keressetek minél érdekesebb megoldásokat! A bábuk csak szabályosan léphetnek!
Jó szórakozást és ismerkedést a sakktáblával!